Laura Glauser, az olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok francia válogatott kapus nagy lépésre szánta el magát, amikor álmai klubjába, a Győri Audi ETO KC-be igazolt. Korábbi sportolói karrierje alatt nem hagyta el Franciaország határait, ott vált fiatal tehetségből világklasszis kézilabdázóvá. Nemzetközi szinten bőven szerzett tapasztalatot, de az európai kézilabdázás legfényesebb trófeájáért szeretett volna harcolni, ezért álmai klubja megkeresésére igent mondott. Családjával; férjével és hároméves kislányával költözött a Rába-partjára.

Laura szerint a Győri Audi ETO már régóta Európa legjobb klubja, és „mindig arról álmodtam, hogy egyszer én is itt játszhatom – kezdte el a beszélgetést a francia halóőr. – Az külön öröm volt számomra, hogy vannak itt honfitársaim, de a döntésemet ez nem befolyásolta – ide akartam jönni francia lányokkal vagy nélkülük is…"

Hogyan tetszik ez a miliő, ami más, mint amit megszoktál?
Nagyon izgultam, mikor jöttem, mert ez az első alkalom, hogy nem francia csapatban játszom. Nem is az a legjobb kifejezés, hogy izgultam, hanem hogy izgatottan vártam, hiszen ezt szerettem volna. Óriási dolog számomra, hogy már azzal, hogy ideigazoltam, egy álmom vált valóra. Az eddigi ittlétemről csupa jót tudok mondani, jól érzem magam, a játékos társaim nagyon kedvesek, az összes körülöttem lévő emberre ugyanez elmondható. A város is nagyon szép – tehát minden tökéletes, jól érzem magam.

Férjeddel és kislányoddal költöztél Győrbe. Milyen a családi munkamegosztás nálatok?
Az az általános, hogy közösen végzünk el szinte minden teendőt, mindketten kivesszük a részünket a házimunkából. Tekintettel arra, hogy most az edzések alkalmával nem vagyok mindig otthon, ilyenkor a férjem foglalkozik a kislányunkkal. Ha azonban otthon vagyok, igyekszem én is mindenből kivenni a részem. Van olyan tevékenység, ami azért inkább egyikőnkhöz köthető, ilyen például a főzés. Nem szokványos módon, a férjem sokkal több időt tölt a konyhában, általán ő főz, a mosás azonban az enyém. De valójában olyanok vagyunk, mint egy csapat, kiegészítjük egymást mindenben. A legfontosabb számunkra az, hogy a kislányunk jól érezze magát és boldog legyen, ennek érdekében megteszünk mindent.

Kaniela nagyon szeret a szabadban lenni, ezért a szabadidőnk nagy részét kültéri programokkal töltjük. Gyakran járunk sétálni, és keresünk egy olyan helyet, ahol csak mi együtt lehetünk. Egyébként lassan felfedezzük a várost. Amikor azonban otthon vagyunk, kedvencei a meséskönyvek.

A szurkolók is bizonyára várják már az elő találkozást veled…
Alig várom, hogy elkezdjük az új szezont, ahol a szurkolókkal megismerhetjük egymást, nagyon szívesen részese lennék már annak a fantasztikus légkörnek, amit teremtenek egy-egy mérkőzés alkalmával!