A felsőházi rájátszás első fordulójában a BL-visszavágó miatt elhalasztott Dunaferr-Győr párharc igazi csemegének ígérkezett, hisz mindkét csapatnak nyomós oka van a szomorkodásra. Előbbi az EHF-kupa legjobb nyolc csapata közé verekedte be magát, ahol a spanyol Elda Presigóval szemben maradt alul, ráadásul Kovács Péter tanítványai a Magyar Kupában is szerettek volna döntőt játszani, ám a Ferencváros szertefoszlatta reményeiket, mert az MK-elődöntőn valósággal átgázolt az újvárosi gárdán.
Az ETO szintén keserû szájízzel mondhatott búcsút a Bajnokok Ligája döntőjétől, miután a dán sztárcsapat, a Slagelse DT a szezonban mutatott legjobb játékával, kettős győzelemmel búcsúztatta az aktuális magyar bajnokot. A helyzet pikantériája, hogy a Győr januárban 30-33-ra kikapott Dunaújvárosban, ráadásul a rájátszás első mérkőzésén a Cornexi-Alcoa-HSB Holding egy góllal diadalmaskodott a Ferencváros ellen.
A sportesemény fényét tovább emelte, hogy a lelátón több kézilabdás személyiség is helyet foglalt. A nézők közt felismerhettük Balogh Beát, a Cornexi-Alcoa jobbszélsőjét, Babiczky Tibort, a fehérvári csapat technikai vezetőjét, valamint Mörtel Renátát, aki a Dunaferr és a Győr közös megállapodása értelmében nem léphet pályára a két klub egymás elleni meccsein. Továbbá Petróczi Viktória, aki a Rába-partiak kölcsönjátékosaként jelenleg a Kiskunhalas hálóőre, szintén kíváncsi volt erre a mérkőzésre. A rangadót Maglódi Lajos, a Ferencváros ügyvezetője ugyancsak a helyszínen kísérte figyelemmel.
Az első támadást a hazaiak vezethették, s Laluskának köszönhetően meg is szerezték a vezetést. Görbicz kihagyott büntetője nem sok jót sejtetett. Rövid időn belül két góllal meglógtak a kék-fekete mezesek, köszönhetően Lovász sziporkázó játékának. A győriek idegességét csak tovább fokozta, hogy Bradeanut és Gogirlát szinte egymás után állították ki, ezért kettős emberhátrányba kerültek. Egyre több hiba csúszott a magyar bajnok játékába, a támadás-befejezéseik pontatlanok voltak, s ezt a Dunaferr kegyetlenül ki is használta.
A 14. percben már 9-5-öt mutatott az eredményjelző a hazaiak javára, és nagyon úgy tûnt, hogy az ETO nem igazán heverte ki a szombati, Slagelse elleni fiaskót. Egyedül a kapusok, illetve Djokics és Görbicz játéka volt dicsérhető, míg a másik oldalon Pigniczki villant egymás után kétszer, majd Nagy Ivett büntetőjével tetemes előnyre tettek szert Kovács Péter lányai. Róth Kálmán nem bírta tovább tanítványai vergődését, ezért gyorsan időt kért, ami hatásosnak bizonyult: a hajrából a győriek kerültek ki jobban, s Görbicz hetesével beállt a 13-12-es félidei eredmény.
A második játékrészben hol az egyik, hol a másik csapat vezetett egy-két góllal, de felállt fal ellen mindkét csapatnak meggyûlt a baja a másikkal. A fordulópontot az újvárosiak kettős hátránya hozta meg, amikor 25-23-ra elhúztak Görbiczék. A félidő közepétől egyre inkább a kapkodásé lett a főszerep, hisz mindkét fél görcsösen akarta a győzelmet, ezért hibát-hibára halmoztak. Lovász továbbra is feltartóztathatatlan volt, tíz gólig jutott (!), míg a másik oldalon Djokics és Görbicz jeleskedett a gólgyártásban. Tulajdonképpen egyik fél sem tudott jelentősebb előnyt kicsikarni, egymás hibáiból éltek a csapatok. Az utolsó támadást a vendégek vezethették, s minden esélyük megvolt a győzelemre, de nem tudtak élni a lehetőséggel, és időntúli győri szabaddobásból sem sikerült gólt szerezni, így 28-28-as eredménnyel zárult a Dunaújvárosi rangadó.

Ana Djokics:
„Tisztában voltunk vele, hogy rettentően nehéz mérkőzésre számíthatunk, és így is lett. Nem mondhatnám, hogy elégedettek vagyunk az egy ponttal, mert győzni jöttünk Dunaújvárosba, de messze még a rájátszás vége. Idén is meg akarjuk nyerni a bajnokságot.”

Lovász Zsuzsa, a hazaiak legjobbja:
„Kicsit szomorú vagyok, hogy az utolsó lövésem nem lett gól, hiszen megnyerhettük volna vele a meccset. A mérkőzés alatt végig nagyon győzni akartunk.”