Volt már simább szezonja is az ETO-nak, mint a jelenlegi..

Ebben biztos vagyok, sőt, szerintem páratlan szezont élünk a sorozatos nehézségek tekintetében. Nem is emlékszem hasonlóra, amikor ennyiszer kerültünk válsághelyzetbe.

Hogyan éli ezt meg egy klubelnök, lehet erre előre felkészülni?

Erre a szezonra is úgy készültünk, mint bármelyik korábbira: ugyanolyan alapossággal történt a keret kialakítása, mint korábban. 2014. januárjában kitűztük a célokat, feltérképeztük, és az egyes posztokra kialakítottuk a játékoslehetőségeket, prioritásokkal. Ezt követően megkezdődtek a tárgyalások, amelyeknek végére összeállt a keret, ezt hellyel-közel februárra be is fejeztük. Ekkor csak arra tudtunk felkészülni, hogy minden poszton megfelelő színvonalú játékosaink legyenek, létszámban és egységben is összeálljon a csapat. 1-2 kisebb-nagyobb sérüléssel mindig számolnunk kell, ez benne van a szokásos menetrendben, de a legtöbbször ezek hetek, esetleg 1-2 hónap alatt orvosolhatók.

Az első kihívást Görbicz Anita bejelentése jelentette..

Igen, Anita már márciusban jelezte felém családalapítási terveit, amelyre még viszonylag időben tudtunk is reagálni, és egy nemzetközi szintű irányító, Macarena Aguilar személyében megtaláltuk a megoldást a majdani távollétére. A nyári felkészülésre tehát Macarenával teljesen összeállt a keret, és nagy reményekkel vágtunk neki a szezonnak.

Az ezt követő váratlan események közül melyik volt a legnehezebb megoldandó feladat?

Az idő előrehaladása miatt abban a sorrendben lett egyre nehezebb a dolgunk, ahogy az események egymás után történtek. A felkészülés második hetében derült ki Katrine Lunde terhessége, amelyre azt hiszem, bravúros gyorsasággal sikerült reagálnunk, hiszen Jelena Grubisiccsel két nap alatt állapodtunk meg. Ebben nyilván benne volt a Ljubljanában kialakult kedvezőtlen helyzet, de tekintve azt, hogy a nemzetközi szintű játékosok helye már tavasszal fixálódik az egyes kluboknál, ez mindenképpen egyedi eset volt. Úgy gondoltuk tehát, hogy bár nehezített körülmények között, de életben maradnak az eredeti céljaink. Ezek után az ősz után a várakozásoknak megfelelően alakult, szépen épült a csapatunk, míg a Savehof ellen be nem következett Orbán Adrienn térdsérülése. Először nem tűnt annyira komolynak, pár hetes kihagyással számoltunk, ezért a fiatal Baracskai Patríciával terveztük átvészelni az időszakot. Azonban néhány nap után kiderült, hogy Adriennél sajnos műtétre van szükség, így a szezont nem tudja tovább folytatni. Tetézte a helyzetet Susann Müller ujjtörése is, aki a jobb oldalon még segíthetett volna szélen is, de a rásérülés miatt végül egyáltalán nem tudott BL-meccsen játszani. Ekkor már világossá vált, hogy szükségünk lesz valakire a jobbszélen, és a látóterünkben lévő Jana Knedlikovával el is kezdtük a közös edzésmunkát. Azt gondolom, hogy a Klubnál zajló szakmai munka színvonala ekkor mutatkozott meg igazán, hiszen kulcsjátékosok hiányával is legalább olyan szinten tudtuk teljesíteni az őszi mérkőzéseket, mint tavaly, a csapat összefogása, páratlan összetartása megmutatta, mennyi tartalék rejlik a lányokban.

Egy világverseny sajnos mindig kockázatos, hiszen sorozatos terhelésnek vannak alávetve a játékosok, és az EB még csak ekkor kezdődött..

Így van, és a sors furcsa szeszélye úgy hozta, hogy Eduarda Amorim súlyos sérülése még csak nem is EB-mérkőzésen történt: a brazil válogatott egy számára tét nélküli, felkészülési kupán játszott, amikor az eset bekövetkezett. Azt hiszem, a tavalyi évben ez volt a mélypont számomra. Duda sérülése a szokásos térdszalag szakadás rehabilitációjához képest is több időt, 7-8 hónapot fog igénybe venni, és ő a támadó- és védőjátékunknak is egyik fő oszlopa. Kimondhatjuk, hogy az ő pótlása gyakorlatilag a lehetetlen kategória egy decemberi időszakban. Honfitársa, a fiatal Tamires Morena ígéretes játékos, de húsz évesen érthető módon még csak részfeladatok megoldása várható el tőle reálisan.

Mi a tanulsága az elmúlt 10 hónapnak egy klubelnök számára?

A legfőbb tanulság az, hogy előre felkészülni egy ilyen krízis sorozatra nem lehet, viszont a lehetőségét mindig szem előtt kell tartani. Arra kell felkészülni, hogy bármikor bekövetkezhet váratlan esemény, amelyre a lehető leggyorsabban reagálnunk kell. Visszatekintve most úgy érzem, hogy ezeket jól megoldottunk, de természetesen csak a szezon végén derül ki, hogy milyen mértékben. Nagyon bízom benne, hogy erre az évre több váratlan hírt már nem kapunk.

Azért a sok gond mellett van, akivel hosszú távon is számolhat a Klub, Ambros Martínt sikerült meggyőzni, hogy további 3 évig maradjon Győrött. Nehéz volt?

Egyáltalán nem, a konkrét tárgyalásunk kb. 5 percig tartott, hogy egymás tenyerébe csapjunk. De természetesen ezt megelőzően folyamatosan zajlott közöttünk a szakmai egyeztetés, a közös célok kitűzése, az egyes problémák közös megoldása. Ambros szakmai felkészültségét és edzői képességeit úgy gondolom, hogy az eredmények igazolják, szerintem sokan egyetértenek velem abban, hogy jelenleg a nemzetközi női kézilabda mezőnyben ő az első számú edző. De legalább ennyire fontos az, hogy kiválóan tudunk együtt dolgozni, mert a szakmai kvalitásai mellett emberileg is olyan értékeket képvisel, amely ugyanúgy hozzájárult a Klubunk elmúlt évekbeli sikereihez. Amikor 1-1 potenciális játékossal elkezdjük a tárgyalásokat, az első számú kérdésük az, hogy ki lesz az edző. Ezért számomra a szezon legfontosabb célja az volt, hogy Ambrossal meghosszabbítsuk a szerződést, és további évekre profitáljunk az ő know-howjából.

Melyek a szakmai célok, amelyeket az új időszakra együtt megfogalmaztatok?

A felnőtt csapat az ő irányításával Európa első számú női csapatává vált, amely szintet természetesen szeretnénk minél tovább fenntartani. Továbbá úgy gondolom, hogy szakmai tapasztalatait, tudását mindenképpen érdemes az utánpótlásképzésünkben is hasznosítani. Rengeteget beszélgettünk vele ennek részleteiről, amelyet ő is egy újabb nagy kihívásnak él meg. Hogy mindez az utánpótlásképzés napi munkájába milyen módon épül be, a jövő feladata lesz. A hosszú távú célunk mindenképpen az, hogy az ország legnagyobb, 1100 fős kézilabda utánpótlás centrumát Európa legsikeresebb utánpótlás bázisává fejlesszük.